Napló 1881-ből

Egyik ismerősöm vásárolt a pécsi vásár “bolhapiacán” egy igencsak viseltes külsejű könyvecskét, amiről kinyitva kiderül, hogyegy német nyelven és német írással vezetett napló. A szerzeményét később nekem ajándékozta, hátha találok benne valami érdekeset, hátha netán pécsi személy tulajdonában volt. Ebben a bejegyzésben ebből mutatok be két oldalt. A naplóíró nevét és korát nem tudjuk, de a szövegből kiderül, hogy fiatal hajadon.

A napló 1881. január 1-én, szombaton kezdődik, ez látható aláhúzva az oldal elsőteljes sorában.
A dátum felett a felső margóban a piros nyílnál ez áll: „Mit Gott.” Magyarul kb.: „Isten segedelmével.”
Az első sorok arról szólnak, hogy a naplóvezető a felkelés után felköszöntötte a szüleit, őt pedig elsőként „Kyss Geza” köszöntötte fel, amikor a templomba ment.
A naplóban több magyar családnév szerepel, mint német, ami azt jelzi, hogy a baráti és az ismerősi körbe számos magyar személy tartozott, tehát etnikai alapon nem volt éles elkülönülés a településen élő keresztény nemzetiségek között.

Ez itt bemutatott részlet alapján derített ki egy családtörténész ismerősöm, hogy a napló egy eperjesi személy mindennapjairól szól, aki megörökített egy tragikus eseményt is, amit pirossal bekereteztem.
A német írás: „Mit Bedauern hörte ich, das Gundelfinger den armen Luzsinszky Jozsi in Duell erschoß.”
Magyarul: „Szomorúan hallottam, hogy Gundelfinger a szegény Luzsinszky Józsit párbajban lelőtte.”
Ez a január 2-i bejegyzésben olvasható. Így elmondhatjuk, hogy Luzsinszky Józsinak nem tartott sokáig az 1881-es esztendő. A nagybácsja lőtte le.

Ifj. báró Luzsinszky / Luzsénszky József (1854. július 7. -1881. január 2.) síremléke az Eperjestől pár km-re északra fekvő Veľký Šariš / Nagysáros temetőjében.
forrás: https://magyarpatriotak.hu/nagysaros/

Kalligrafikus nagybetűk I.

2019. március 16-án bemutattam a “Kunstrichtige Schreibart: Allerhand Versalie[n] oder AnfangsBuchstabe[n] der Teütschen, Lateinischen und Italianischen Schrifften aus unterschiedlichen Meistern der edlen Schreibkunst zusammen getragen. Nürnberg, Beÿ Paulus Fürsten Kunsthändlern daselbst.” című kiadvány első oldalait.  Alább három oldalát láthatjuk művészi kivitelű nagybetűkkel: A B C; D E F; G H I.  A jövőben a többi oldalt is közzéteszem.

Albert von Habsburg

E bejegyzésben egy heraldikai könyv egyik oldalának átírását mutatom be, amely V. Albert von Habsburg (1397-1439), osztrák hercegről, német császárról, egyúttal magyar és cseh királyról szól. Az átírás a 2. kép alatt olvasható.

A teljes oldal képe.

A kép közepén a Habsburg-ház címere látható, melyet két angyal fog közre egy-egy címerpajzsot és uralkodói jogart tartva.
A bal szélen a magyar („Ungeren”), a jobb szélen a cseh („Boheim”) címer látható.
Albert az első Habsburg, aki magyar király is volt 1437 és 1439 között. Az Esztergom közeli Neszmélyben halt meg, Székesfehérváron lett eltemetve.
Posztumusz fia Ladislaus, aki V. László néven 1444 és 1457 között ült a magyar trónon.
További gyermekei: Anna (1432-1462), Georg (1435), Elisabeth (1436/1437-1505)

A címer alatti szöveg átírása:
Albertus der fünffte dis Namens Hertz-
og zuo Öestereich / erwelter Römischer Keiser und Al-
bertus der ander genant: Elisabetha Königin zuo Ungeren
und Böheim sein gemahel.

Albertus starb Anno 1439 / ward zuo Stulweissenburg
begraben. und verlies zwen Sön: Namlich Ladislonum
und Georg welcher in seiner Jugendt starb.

A piros nyíl Székesfehérvár német nevére mutat.

Fraktúr, Kurrent és latin betűk vegyes használata

A vármegye hatósága 1850-ben elrendelte a Baranyában élő izraeliták összeírását. Ennek elvégzése Israel Löw (Bonyhád, 1788 – Nagyvárad, 1869) főrabbira hárult.
A képen a hidasi gyülekezetről készült összeírás kivonata látható. Ennek érdekessége, hogy a készítője – aki nem Löw volt, neki nem volt semennyi jártassága a szépírásban – három különböző betűtípust is magabiztosan használ egy oldalon:
1. Fraktúr – „Protokoll Auszug”, „Israel Löw Ober Rabbiner”;
2. német folyóírás (Kurrentschrift) – a 3. sorban a „für der Gemeinde”, és a táblázat 4-9. oszlopának fejléce (születési idő, születési hely, lakhely, családi állapot, foglalkozás, megjegyzés);
3. latin írott betűk.

A fotó kattintással nagyítható.

A 18. sorszám alatt felvett háztartás tagjai:
Jacob Eisner (1792) hidasi kereskedő
felesége a Frankenban született Sali (1794)
fiai: Hermann (1825), Ignatz (1826), Moses (1834), Jacob (1842)
Lányai: Fani (1824), Hani (1827), Sali (1839)

Szépírásoktatás III.

A január 20-i és a május 5-i bejegyzésben már közöltem képeket Johann Friedrich Kichel straßburgi jegyző 1788-ban megjelent „Die teutsche Kurrent- Kanzlei- und Fraktur-Schrift” („A német folyó-, kancelláriai- és fraktúrírás”) című művéből, amelyet módszertani könyvnek szánt az írásoktatóknak. Most újabb két oldalt mutatok meg belőle. (A képek kattintással nagyíthatók.)

A bal oldali ábra a kezek helyes tartását mutatja a toll hegyezésekor. A jobb oldali pedig a toll kihegyezésének egyes lépéseit szemlélteti.

 

A bal oldali ábra a kéz és a toll helyes tartását mutatja íráskor. A jobb oldali pedig a tollhegyek fajtáit “minden lehetséges írásmódhoz”.

Szépírásoktatás II.

A január 20-i bejegyzésben már közöltem képeket Johann Friedrich Kichel straßburgi jegyző 1788-ban megjelent „Die teutsche Kurrent- Kanzlei- und Fraktur-Schrift” („A német folyó-, kancelláriai- és fraktúrírás”) című művéből, amelyet módszertani könyvnek szánt az írásoktatóknak. Most újabb kétoldalt mutatok meg belőle. (A képek kattintással nagyíthatók.)

A fenti oldal a folyóírás betűinek egymáshoz való arányát szemlélteti. A kisbetűkhöz 7 egységet állapít meg: 3 az alapvonal alatt, 4 az alapvonal felett. A nagybetűkhöz 10 egységet: 4 az alapvonal alatt, 6 pedig felette.

Ez az oldal pedig a teljes kis- és nagybetűs ABC-t közli folyóírásban. Mint látjuk, az egyes betűk különböző írásmódjait, és megkettőzéseit is bemutatja.

Handbuch der Schriftarten – Az írásfajták kézikönyve II.

2019. február 8-án bemutattam néhány oldalt Albrecht Seemann “Handbuch der Schriftarten” című könyvéből, amely 1926-ban jelent meg Lipcsében. Akkor a “Gotisch” betűfajták oldalait mutattam be, ebben a bejegyzésben a “Halbgotisch” (Félgót) betűkcsalád ismerhető meg.
Az oldalak bal felét elfoglaló rubrikákban az írásfajta pontos nyomdaipari neve olvasható, alatta a betűket előállító cég, ha ismert, a betűtervező neve, és hogy mettől alkalmazták, az utolsó sorban pedig, hogy milyen nagyságban állnak rendelkezésre a betűk a nyomdák számára. A könyvben minden írásfajta a maga 16 pontos nagyságában szerepel.